Vörös Judit honlapja

Kicsi patak, mély homályból
készül fel a hegy gyomrából.
Búvik csendben, tör felszínre,
vágyik szabad területre.

Keresgélve tovább szalad,
kis társára rá is akad.
Együtt talán messzebb jutnak,
Duna néven továbbfutnak.

Eggyé válva erősödtek,
távolabbra hömpölyögtek,
gyűjtöttek még sok barátot,
együtt járják a világot.

Széles már a Duna vize,
sok kis patak folyt itt össze.
Nem kicsi ő, már nagy folyó,
hátán úszik a sok hajó.

Útja végét még nem látja,
de talán azt mégsem bánja,
ha olyan tágas helyre lelhet,
ahol végre megpihenhet.

Folyónk bizony nem tudhatja,
milyen közel van a célja...
Tengeranya öle várja,
örökre karjába zárja.